A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.
2022 nyarán az energiapiaci árak rekordokat kezdtek döntögetni és hirtelen mindenki érdeklődni kezdett az energiapiaci vagy energetikai témák iránt Európa-szerte, mi is foglalkoztunk már ezzel a témával. Nézzünk most egy picit a tények mögé, értsük meg közösen az energiapiac működésének mozgatórugóit! Induljunk ki abból, hogy a szó szoros értelmében vett energiaválság jelenleg legfeljebb Ukrajnában van, ahol az energetikai infrastruktúra sérülései miatt nem tudják kiszolgálni a villamosenergia és hőigényeket. De ha nincs energiaválság, akkor mi indokolja az árak rekord magasságát? Erre a kérdésre keresi a választ Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
Az ipari szereplők növekvő klímatudatossága és egy készülő uniós szabályozás miatt exponenciálisan növekedni fog az SF6-mentes kapcsolóberendezések iránti kereslet, amelyeket Dunavecsén fogunk gyártani és ezért, illetve az erős piaci verseny miatt kell gyorsan elindulnia a termelésnek az új okosgyárunkban – fedte fel a hátteret a Portfolio-nak adott páros interjúban a Schneider Electric két magyarországi vezető illetékese. Sali Péter, a kunszentmiklósi gyár igazgatója, Plant Director AHM, többek között arról beszélt, hogy milyen konkrét megoldásokat építenek be a most épülő dunavecsei gyárban, és mikortól indulhat el a termelés, mindez pedig milyen munkaszervezési és logisztikai átalakításokkal jár. Géczy Áron Senior Product Manager pedig azt mutatta be, hogy melyek azok az iparági és klímavédelmi folyamatok, amelyek a komoly keresletet megalapozzák. Utóbbi kapcsán elég, ha csak annyit rögzítünk: a kén-hexafluorid (SF6) gáz 23500-szor (!) erősebb üvegház hatással jár, mint a szén-dioxid, és mostanra létrejöttek azok a műszaki-technológiai megoldások, amelyekkel a villamosenergia hálózatban is ki lehet majd váltani a rendkívül káros SF6-gázt. A Schneider Electric megoldása erre a sűrített levegő és a vákuumtechnológia kombinációja, így tehát kis egyszerűsítéssel fél Európa arra vár, hogy mikor indul el a termelés Dunavecsén, hogy a klímavédelmi harcban egy fontos lépést lehessen tenni.
Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy hogyan lehet megragadni az energiaátmenet és az energiafüggőség jelenlegi helyzetéből adódó előnyöket, vagyis profitálni abból, hogy a megújuló energiatermelés sosem látott szintre emelkedik, míg a szükséges technológia ára kisebb emelkedés után továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A Schneider Electric szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy ebben a helyzetben hogyan lehet úgy minimalizálni a kockázatokat, hogy egy adott cég nyereségességét ne az irányíthatatlan nemzetközi energiapiaci események határozzák meg, hanem a vállalatok saját kezükbe vehessék az energiabeszerzés irányítását.
Az energiaválság miatt a földgáz és az áram ára is az égbe szökött, nem volt ritka, hogy a vállalatok hússzoros árat is fizethettek az energiáért. A költségek ugyan csökkenésnek indultak, de a Portfolio – MAGE Járműipar 2023 szakértői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az olcsó energia korának vége, és a néhány évvel ezelőtti árakhoz képest is jelentősen magasabb szinten fognak stabilizálódni. Az energiaintenzív iparágak számára ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent, különösen úgy, hogy jelentős, akár 40-50 százalékos energiaköltségfelárral is számolni lehetett a nyugat-európai szereplőkkel szemben. Mit tehet ilyenkor egy vállalat, hogy talpon maradjon? Mi jöhet a tűzoltás után, milyen stratégiát kell folytatnia a hosszútávon is sikeres működéshez?
Összesen több mint kétmillió euró, vagyis 900 millió forint értékben hajt végre fejlesztéseket gyöngyösi üzemében a Schneider Electric, amelyek révén a piaci igényekhez alkalmazkodva jelentősen bővül a gyár kapacitása.
A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a cég új, klímasemlegesen működő okosgyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztóberendezésekhez. A gyár neve Duna Smart Power Systems lesz, amelyben a termelés várhatóan 2024-ben indulhat el. „Magyarországnak kitüntetett szerepe van abban az üzleti stratégiában, amit a Schneider Electric megvalósít” – emelte ki az ünnepségen Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
16 milliárd forintból épít okosgyárat Dunavecsén a Schneider Electric, amelyben várhatóan 2024-ben indulhat meg a termelés. Az üzemben elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket állítanak majd elő – közölte a vállalat.
Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
A digitális transzformáció fenntarthatóságban betöltött szerepéről, az automatizáció valós értékeinek teljeskörű
kiaknázásról és az adatalapú modernizációról volt szó a Portfolio Digital Transformation 2022 konferenciájának II. szekciójában.
Korunk meghatározó kihívása a klímaváltozás, ugyanis ahhoz, hogy megfordítsuk a trendet és a jelenleg prognosztizált 4-6 Celsius fokos globális felmelegedést 1.5-2 Celsius fok alá szorítsuk, azonnali cselekvésre van szükség. Miután a klímaváltozást kiváltó üvegházhatású gázok legnagyobb részt – mintegy 80%-ban – az energiatermeléséhez vagy felhasználásához kapcsolódnak, itt kell leghamarabb cselekednünk – véli Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója, Digital Transformation konferenciánk előadója.
Növeli beszállítói körét a Schneider Electric Magyarországon, és a kelet-európai régióban, ezzel több tízmillió eurónyi üzleti lehetőség nyílik meg a helyi vállalkozások számára - közölte az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén működő multinacionális vállalat csütörtökön az MTI-vel.
Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia, az esővízgyűjtés és a közlekedési rendszerek gyökeres átalakítása a károsanyag-kibocsátás csökkentését? – többek között ez is kiderül a Schneider Electric és a CNBC Catalyst új elemzéséből. A több esettanulmányt is bemutató dokumentum egyik fő következtetése, hogy a kibocsátáscsökkentés 70 százaléka elérhető a már meglévő, bevált és versenyképes technológiákkal. Az emberi és a gépi intelligencia integrálásával, illetve az algoritmusokra és a nagy számítási kapacitásra építve jelentős változásokat értek el olyan alapvető területeken, mint az energiatermelés és fogyasztás, a várostervezés, az erőforrások felhasználása és az ellátási lánc hatékonysága.
Bővíti Budapesten 2017 óta működő regionális beszerzési központját a Schneider Electric, a jelenlegi 150-ről 2023-ig közel 300-ra emelkedhet az ott dolgozók száma. A társaság globális beszerzésekért felelős vezetője, Daniel W. Bartel is a magyar fővárosból irányítja a terület működését, így éves szinten 12 milliárd eurónyi beszerzés és világszerte 1400 fő munkájának koordinálása is Budapestről történik.
Megállapodást kötött Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Schneider Electric vezetőivel Párizsban csütörtökön az elektronikai vállalat magyarországi gyárainak bővítéséről. "Európa egyik legnagyobb elektronikai cége a zalaegerszegi, a gyöngyösi és a kunszentmiklósi gyárat is bővíteni fogja" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-nek Párizsban.
Elektromos autókra cseréli le teljes járműflottáját a Schneider Electric 2030-ig. A társaság emellett minden nagyobb irodájánál és gyárában kialakítja az ilyen autók töltéséhez szükséges infrastruktúrát.
Megdöbbentő hatással vannak környezetünkre az épületek, hiszen azok létrehozása és fenntartása hatalmas mennyiségű energia-felhasználással és rengeteg üvegház hatást okozó gáz kibocsátásával jár. Ugyanakkor a bennük rejlő energiamegtakarítási potenciál is óriási és már arra is van megoldás, hogy egy épület egyszerre legyen környezetbarát és olcsón üzemeltethető.
Felgyorsult a társadalmi nyomás a klímaváltozás megfékezésére mostanság, ez pedig jó azoknak a cégeknek, amelyek az energiahatékonyság javítására kínálnak megoldásokat, például a Schneider Electricnek - mondta el a vállalat pénzügyi igazgatója, Emmanuel Babeau. A francia vállalat, amelyről a hétköznapi emberek többségének a villanykapcsolók ugranak be, az ipari automatizáció és a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások felé nyitott az utóbbi néhány évben. Az energiaipar átalakulásáról, a kilátásokról és kockázatokról beszélgettünk Emmanuel Babeau-vel.
